Department of American Studies ELTE
Department of American Studies US flag
decor
Eötvös Loránd University
department

Recent publications



This is only a selection of recent major publications; for a full list of publications by the members of the department check the SEAS bibliographic database or mtmt.hu

2018


Tibor Frank: Britannia vonzásában - Angol - amerikai történelmi tanulmányok I. kötet

Britannia vonzásában

„"Angliának" újra sok barátja van Magyarországon, s főként azok, akik ebben az országban ma is a demokratikus intézmények, a parlamentáris rend, a felelős kormányzás, a jobbára befogadó migrációs kultúra, a társadalmi békére való hajlandóság és a nyilvános vita egyik mintaképét látják. A Nagy-Britannia-kép, akárcsak Amerika-képünk, önreflexív, igen gyakran az önbírálat és a szellemi és anyagi hiányérzetek kifejezése. A brit világ és nyelve máig ablak a világra, üzenetet közvetít a szabadság és az emberek közötti megértés, szolidaritás és az értelmes konfliktuskezelés birodalmából.”


Tibor Frank: Amerika világai - Angol-amerikai történelmi tanulmányok II. kötet

Britannia vonzásában

„Az Egyesült Államok történelmével, kultúrájával kapcsolatos, több évtizedes kutatásaim alapján egységes keretben teszem áttekinthetővé amerikanisztikai tanulmányaimat, döntően saját levéltári munkám és saját tapasztalataim alapján kibontakozó Amerika-képemet. A válogatás kijelöli azokat a hangsúlyokat, melyeket az Egyesült Államok társadalom- és politikatörténetének legutóbbi másfélszáz évében kiemelkedően fontosnak tartok, ezek közül is a bevándorlás, a bevándorláskorlátozás, az amerikai "fajok" kérdéseit, és kiemelten tárgyalom a magyar-amerikai kapcsolatok történetét, az Egyesült Államok szerepét a második világháborúban, az "amerikai évszázad" jóslatát és az amerikai angol nyelv szerepét a nagyvilágban. Számos, eredetileg történeti kérdésnek tűnő témáról fokról fokra világossá vált, hogy máig - vagy ma újra - nagyon fontos problémái az Egyesült Államoknak. Így olvasva, a kötetnek van bizonyos, már-már napi aktualitása is.”

2015


Enikő Bollobás: Az amerikai irodalom rövid története (A Short History of American Literature)

Az amerikai irodalom rövid története

"Tíz évvel Bollobás Enikő nagysikerű Az amerikai irodalom története című munkájának első kiadása után fölmerült az igény egy rövidebb, tankönyvszerűbb, az egyetemi alap- és mesterképzésben egyaránt használható könyvre. Így született meg ez az irodalomtörténet, melynek hossza alig fele a korábbinak. Bár ez sem mondható igazán rövidnek, a majd’ 80 íveshez képest mégis tömörebb, hiszen egy szűkebb, markánsabb – ugyanakkor mégis többes és széttartó – irodalmi kánont jelenít meg. Kimaradtak azok a szerzők és művek, akik és amelyek nagy valószínűséggel sehol nem kerülnek be az egyetemi tananyagba, a bemutatások és elemzések helyenkénti átdolgozása után pedig könnyebben megérthetővé és megértethetővé válik az amerikai irodalomtörténet az irodalomtudományban kevésbé jártas olvasó számára is. A fejezetek végén szereplő tézisek és kulcsszavak az elmondottak felidézését segítik; itt jelenik meg a kritikai források bibliográfiája is, amely az egyes témakörökben elmélyülni kívánó olvasó számára nyújt támpontokat."



Enikő Bollobás: Vendégünk a végtelenből - Emily Dickinson költészete

Vendégünk a végtelenből

"Emily Dickinsont joggal tekintik a legfontosabb 19. századi amerikai költőnek, aki az angol metafizikus hagyományok folytatójaként jeleníti meg a költészet egyetemes és elvont, helyhez és időhöz nem kötött, örök értékeit. Whitmannel együtt az amerikai radikális modernizmus előfutára és egyúttal a posztmodern vonulatok megelőlegezője. Nyelvi kísérletezései révén Rimbaud és Mallarmé egyenrangú társa. A figyelem esztétikája szervezte költészetében a múló pillanatot, amelynek utóélményét ragadja meg, miközben minden érzékszervét mozgósítja. Elsősorban a belső folyamatok érdeklik. Szigorú introspekciót gyakorolva tanulmányozza a belső folyamatok anatómiáját, rögzítve a fájdalom, a trauma és a krízis, valamint utóhatásuk, utótudásuk minden mozzanatát. Dickinson elsősorban arra kíváncsi, amit nem tudunk, s a nem-tudás elfogadása Keatsszel rokonítja. Rimbaud-t megelőzve pedig azt állítja, hogy a költészetnek le kell vetnie az érzés és a gondolkodás bilincseit, hogy ne csak úgy érezzünk és gondolkodjunk, ahogyan arra a nyelv megtanított bennünket. Különben – mint Goethe mondta – csak azt látjuk meg, amit már tudunk és értünk. Dickinson költészetének meghatározó élménye a megértésből való kizárattatás, amelynek újabb és újabb allegóriáit írja meg verseiben. A megismerés lehetetlenségére alkotott nagy dickinsoni metafora a sötétben botorkáló ember, aki nem tehet mást, mint hogy elfogadja a sötétséget, és bízik a belső látás lassú kialakulásában. Míg az óvatos ember örökre vak marad, addig az, aki szembe mer nézni a lelki válságokkal, látóvá lesz – állítja Dickinson."



Zoltán Kövecses: Where Metaphors Come From - Reconsidering Context in Metaphor

Where Metaphors Come From - Reconsidering Context in Metaphor

"In Where Metaphors Come From, Zoltán Kövecses proposes a metaphorical grounding that augments and refines conceptual metaphor theory according to which conceptual metaphors are based on our bodily experience. While this is certainly true in many cases of metaphor, the role of the body in metaphor creation can and should be reinterpreted, and, consequently, the body can be seen as just one of the several contexts from which metaphors can emerge (including the situational, discourse, and conceptual-cognitive contexts) - although perhaps the dominant or crucial one.
Kövecses is a leader in CMT, and his argument in this book is more in line with what has been discovered about the nature of human cognition in recent years; namely, that human cognition is grounded in experience in multiple ways - embodiment, in a strict sense, being just one of them (see Barsalou, 2008; Gibbs, 2006; Pecher and Zwaan, 2005). In light of the present work, this is because cognition, including metaphorical cognition, is grounded in not only the body, but also in the situations in which people act and lead their lives, the discourses in which they are engaged at any time in communicating and interacting with each other, and the conceptual knowledge they have accumulated about the world in the course of their experience of it."



Tibor Frank: Kettős kivándorlás - Budapest - Berlin - New York. 1919-1945 (2nd enlarged edition)

Kettős kivándorlás

A kötet levéltári kutatások alapján a zsidó-magyar szakemberek Németországon keresztül az Egyesült Államokba 1919-1945 között történt emigrációját mutatja be.
"Ahogy e könyv levéltári anyagának gyűjtése előrehaladt, úgy vált számomra egyre világosabbá, hogy a sok-sok megvizsgált, kisebb-nagyobb irathagyaték mintha egyetlen történetet segítene feltárni. Mintha a szereplők pályaképe egy közös életúttá állt volna össze. Egyre inkább úgy éreztem, hogy nem az egyes egyének személyes történetét, hanem a vizsgált emigránscsoport egészének életrajzát kell megírnom, azaz prozopográfiát."

Tibor Frank and Frank Hadler eds.: Disputed Territories and Shared Pasts: Overlapping National Histories in Modern Europe (2nd edition, paperback)

Disputed Territories

"National historical writings in Europe traditionally deal with acts of aggression, hostile neighbors and international conflicts across borders, presenting history as a narrative of suffering and victories. National histories were constructed for centuries as a sequence of battles and wars, with war heroes playing key roles. Yet, major victories for any one nation invariably caused tragedies for others. Historians in different national communities have written comparable histories about their shared pasts in disputed territories. It is this phenomenon that we call in this book 'overlapping national histories.' Disputed Territories and Shared Pasts, now for the first time in paperback, focuses on the historiographical overlaps in Europe presenting many of the disputed areas a) alongside state borders, b) in historical regions between states, and c) among ethnic groups and nations within states. "

2014



Tibor Frank: Szabadság és felelősség: Az Egyesült Államok és a németországi nácitlanítás a második világháború után (székfoglaló a Magyar Tudományos Akadémián)

Szabadság és felelősség